03. Hiba a szerkezetben

03. Hiba a szerkezetben

Még a szokásosnál is fáradtabban keltem fel. Amúgy sem viselem túl jól a hétfői napokat, de ma különös módon nehezemre esett. És ennek semmi köze ahhoz, hogy vele álmodtam. Á dehogy.

Hol a hiba? Én nem értem. Olyan nincs, hogy valaki ennyire tökéletes legyen. Bűnöző? Átvert? Az is lehet, hogy barátnője van. Vagy csak túl sokat aggodalmaskodok.

Nagyot sóhajtok. Sok időt vett igénybe, míg feltápászkodtam az ágyból, de az öltözés is, így gyorsan bedobom a táskába az asztalom fél tartalmát. Lerohanok a lépcsőn a táskámat magammal húzva, rajtam egy farmer, és egy egyszerű fehér felső. Magamra kapom a csizmám, a bőrdzsekimmel együtt, így már indulásra készen állok. Kezdődjön a hétfői nap.

A házból kilépve érzem a  levegőben az enyhülést. Aminek én személy szerint nagyon örülök. A legnagyobb ellenségem a hideg, nincs, ami jobban kikészítene. Így az enyhülés ellenére is szedem a lábam. Húsz perc elteltével már a suli kapuja alatt haladok át. Az épületben jóval melegebb levegő fogad. Rögtön a termem felé indulok. Irodalommal kezdek, ami a hétfői napok egyetlen pozitívuma. Alig, hogy a terembe lépek, legjobb barátnőm, Sasha Harley a nyakamba ugrik, majd fülig érő szájjal megáll előttem és újra magához szorít.

- Úúgy hiányoztál! - A kezemért nyúl, és a padunkig vonszol. Lehuppanok a helyemre, majd ő is követ és beül mellém. Végignézi, ahogy lepakolok és előveszem a könyveim. Türelmesen vár, nagyokat pislog, amivel úgy őszintén teljesen a frászt hozza rám. Mikor úgy gondolja készen vagyok, izgatottan felém húzza székét, és bizalmasan közelebb hajol.

- Nagyon jó hírem van!

- Tényleg? Nem is látszik rajtad. - Jegyzem meg halkan, de úgy látszik nem eléggé, mert azonnal rosszalló pillantást vet rám. Szerencsére hamar túljut a közbeszólásomon, és mintha meg sem szólaltam volna, úgy folytatja.

- Új irodalom tanárt kapunk!

- Igeen, ezt eddig is tudtuk.
- Neem! A könyvtáros nem vállalt be minket, így nem azzal a némberrel leszünk.
- Nem arról volt szó, hogy a többi tanár mind be van táblázva? Nem véletlenül nem kaphattuk meg a nőt az A épületből.
- Nem érted! Teljesen új, fiatal, és pasi! - És ekkor megértem Sasha izgatottságának igazi okát. Nem beteg, nem szerette meg hirtelen az irodalmat. Egyszerűen, ha pasiról van szó, ő toppon van.
Jut eszembe pasik...

- Majdnem el is felejtettem mondani...El sem hiszed, mi történt velem!
- Mesélj Russel - szól közbe Ronnie Glen a padomra ülve.
- Hát te is megérkeztél. - Mosolygok rá Ronniera. Őszintén örülök Ronnie érkezésének. Sasha és Ronnie egészen kiskorúnk óta barátaim. Idővel mind a hárman elválaszthatatlanná váltunk.
- Időben érkeztem, igaz?
- Teljesen - Válaszolja helyettem Sasha, de nem néz rá Ronniera, mind a ketten engem bámulnak, így sóhajtok és azonnal kibököm.
- Megismerkedtem egy pasival. Egyszerűen belezúgtam.
Figyelem, ahogy döbbenten, tátott szájjal néznek. Valószínű mindenre számítottak csak erre nem. Nem vagyok valami randizós típus. Míg őket már számtalanszor ellepte a rózsaszín köd, én mindvégig immúnis maradtam. Erre tessék egy péntek este alatt megfertőzött engem Aaron a mosolyával. Meg a szemeivel. Meg a csókjával persze.
- Ne nézzetek így rám. Velem is megeshet, csak úgy jött!
- Ajajj, a legrosszabb. - Tér vissza elsőnek a döbbenetéből Ronnie.
- Juj, mesélj! Hogy néz ki? Hogy találkoztatok? Történt valami köztetek?

Ahogy visszaemlékszem a megfelelő válaszokat keresve, rögtön képek ugranak be kettőnkről, és az estéről, aminek hatására érzem, azonnal el is vörösödöm.

Franc! Nem kellett volna megszólalnom. Nagyot sóhajtok, és félre nézek, remélve, hogy nem látják reakciómat. De bizony, észreveszik, és ezek után még több, még furcsább, még ésszerűtlenebb kérdésekkel látnak el. A végén már annyi kérdést tesznek fel, hogy már van, amit háromszor vagy többször is megkérdeznek, így jobbnak látom elmesélni az egész sztorit. A buliba szökéstől, egészen addig, míg a bátyám haza nem rángatott.
Mikor a végére érek, félve nézem a reakciókat. Ronnie csak előre mered. Sasha pedig az állát a könyökén támasztva borul a padra.
Ez olyan romantikus...- Sóhajt Sasha, és éppen nyitná a száját, hogy újabb és újabb módon dicsérje az én hercegem, amikor becsöngetnek. Ronnie szó nélkül leugrik a padomról és beül a sajátjába.Telnek a percek, a hátam mögé nézek, és szomorúan veszem tudomásul, hogy ezen a hétfőn, Alex Hanson cserbenhagyott. Kerül. Oké, hogy összekaptunk, na de órára sem jön be?
Többször a lányok felé nézek, mielőtt rákérdeznék, de végül a kíváncsiságom nyer.

- Nem tudjátok, merre lehet Alex? - Ronnie szomorúan rázza a fejét, ő tudja, miről van szó. Sasha csak megvonja a vállát, ő az, aki persze semmit sem tud az egészről.
- Jobb kérdés, hol van a cuki tanár? - Lemondóan sóhajtok egyet, ezzel úgy sem megyek semmire. Idegesen fölpattanok és az ajtó felé veszem az irányt.
Hova mész?
- Megkeresem a tanárt! - Meg sem állok, úgy válaszolok Ronnienak. Másra sem tudok gondolni, mint, hogy a termen kívül legyek. Mégis mit mondtam volna? Hogy csalódott, és feldúlt vagyok Alex miatt? Nem.
A kilincsért nyúlok, hogy kitörjek a teremből, de azt már valaki a másik oldalról lenyomta.
Sajnos későn veszem észre, és ugyan olyan nagy lendülettel a nyitódó ajtó mellől kizuhanok. Várom a csattanást, és a találkozást a hideg kőlappal, de a helyett egy erős férfi mellkasnak csapódok. Kábultan motyogok egy elnézést, majd fölnézek az úgynevezett megmentőmre, és majdnem újra elvágódom. Aaron erős karjai közt vagyok, nem máséban. A döbbenettől és az ismerős illattól még levegőt is elfelejtek venni. Csak akkor kapok észbe, mikor karjai lecsúsztatja rólam, köhint egyet és a terembe tessékel. Botladozva mászok a padomig. Mit keres itt? Ő miért nincs meglepődve, hogy itt lát? Miért ilyen hideg velem?
Csak hagyom, hogy megtörténjen a katasztrófa. Végignézem, ahogy Aaron a tanári asztal mögé lép és felírja a nevét a táblára. Mr. Hyde.
Újra az osztály felé fordul, de tudom jól, hogy engem néz. Nem akarom hallani a következő mondatot, nagyon nem, de mégis kimondja.
- Aaron Hyde vagyok, az új tanárotok.
Lesütöm a szemem, nagyon összpontosítanom kell, hogy ne zokogjak fel azonnal. Ez az a hiba a szerkezetben. Itt az ok, hogy távol maradjak tőle.